Tenisz Blog

Én is azt teszem, mert sajnos írni már régóta nincs időm:( salakblog.hu

Serena Williams megőrizte koronáját miután legyőzte a nagy visszatérő Henint egy szettes megingás után a 2010-es Australian Open döntőjében, az immáron tizenhatszoros Grand Slam győztes Roger Federer pedig a jól védekező, de kevéssé jól támadó Andy Murray ellenében hódította vissza a győzelmet. Részletek később.

Sajnos rászoktam, hogy ne írjak a hölgyekről, de most már azért az elődöntők után nem lehetek ilyen kegyetlen, szóval kezdem velük kivételesen:)

Az idei Australian Open elődöntőinek női ágon két kivételes szereplője is volt. Az egyik a kínai Li, aki eleddig kiválóan menetelt, a másik pedig a nagy visszatérő korábbi Grand Slam győztes belga Henin. Persze utóbbitól szinte el is várta a közönség a remek szereplést, de talán senki nem képzelte őt egyből a döntőbe, pedig megcsinálta, hiszen legyőzte Zhenget ráadásul két sima szettben. Li viszont kikapott Serena Williamstől, aki most nem szólt be egyik vonalbírónak sem. A döntő párosítása így S. Williams vs. Henin.

A férfiaknál az örök esélyes Federer idén Tsonga ellen bizonyíthatta motiváltságát. Sajnos igencsak egyoldalú szinte unalmas meccset láthattunk, a francia mintha a pályán sem lett volna. Talán fáradt volt a két nappal korábbi negyeddöntő miatt, ahol a rezignált Djokovicot verte, vagy csak nem hitte el, hogy egy Grand Slamen megverheti a svájcit. Nem tudom, lényeg, hogy nem produkált értékelhetőt a pályán, így Federer ismét döntőbe jutott, amit - valljuk be - vártunk is tőle.

A másik elődöntőben a győztes Murraynek már lényegesen lehezebb dolga volt, mivel Cilic nem akar úgy hazamenni, hogy ne jutott volna el élete első Grand Slam döntőjébe. Egyelőre azonban kevés volt a teljesítménye, de ahogy fejlődik hamar odaérhet az abszolut esélyesek közé - akik közül idén sokan elég korán kihullottak. A férfi döntő párosítása tehát: Federer vs. Murray.

Kettő, azaz kettő, mivel negyeddöntő, de két napra elosztva. Három top játékos és egy nem annyira top játékos - név szerint Cilic - aki mégis nyerni tudott, megverte ugyanis a Grand Slam győztes, amerikai Andy Roddickot öt kegyetlen és véres szettben.

A másik Andy, a brit Murray viszont sokkal szerencsésebb volt, mivel az eleddig remek formát mutató tavalyi győztes Rafael Nadal térdfájdalom miatt feladta a mérkőzést, így Murray lett a horvát ellenfele az egyik elődöntőben.

Szerdán a másik két elődöntőben is született meglepetés, ugyanis Tsonga legyőzte Djokovicot. Igaz ehhez öt szettre volt szüksége, de a szerb a végén már csak árnyéka volt önmagának. Talán csak becsületből nem adta fel a meccset, de így is csak támolygott a pályán.

A Davydenko vs Federer elődöntő viszont hihetetlenül izgalmas és fordulatos volt. Az orosz verhetetlennek tűnt az elején, és másfél szettig úgy játszott, mint akit a fal sem tud megállítani. A második szettben breakelőnyben volt breaklabdája, amit végül nem tudott beütni és onnantól mintha leeresztett volna. A svájci tizenkét játékot nyert egymás után, így a 3-1-et megfordította 3-6-ra, a harmadik szettet pedig behúzta 0-6-ra.

A negyedik szettben aztán feléledt az orosz és egy remek végjátékot láthattunk, hiszen mindkét klasszis játékos a jobb formáját hozta és kegyetlenül megküzdöttek minden pontért. Végül aztán nem került sor döntő szettre, mert Federer amikor másodszor adogathatott a meccsért, már nem hibázott és nyert.

Az elődöntők párosítása tehát: Murray vs. Cilic és Federer vs.  Tsonga.

Meglepetések nélkül - akár ez is lehetne a hétfői nap alcíme, ami a teniszt illeti legalábbis. A negyeddöntőkbe jutásért harcoltak a srácok és mind a négy meccsen az esélyesebb nyert. Itt akár be is fejezhetném a bejegyzést, de azért azt még leírom, hogy kik voltak azok.

A Verdasco vs. Davydenko meccsen egyértelműen az orosz volt az esélyesebb, mivel már idétlen idők óta nem veszített meccset. A spanyol kétségkívül legény volt a gáton, hiszen alaposan megizzasztotta az oroszt, de ez így is van rendjén egy Grand Slam tornán. Öt szett, de a végére elfáradt.

Djokovicnak nem volt ilyen nehéz dolga a lengyel Kubot ellen, de hát talán ő kapta a legkönnyebb ellenfelet. Tsonga bezzeg alaposan megizzadt Almagro ellen olyannyira, hogy a meccs közepén már azonos oddsokkal indulhattak volna. Sokáig nem bírtak egymással és végül talán csak egy hajszál döntött a francia javára.

A várva várt szuper nyolcaddöntő elmaradt, de legalábbis nem Federer és Hewitt között zajlott, mert a máskor oly harcos ausztrált szinte letarolta a svájci, aki verhetetlennek tűnik. Egyelőre, de majd meglátjuk, hiszen szerdán a lehengerlő Davydenko ellen kell megmérkőznie az elődöntőbe jutásért.

A legjobb tizenhat ma kezdte el menetelését és nem maradtunk izgalmak nélkül, sőt meglepetés nélkül sem, de kezdjük az elején.

A napot a rendkívül jó szervajátékos Isner és a remek kontrás Murray kezdte. Az esélyek egyértelműen a britnek kedveztek, de azért érdekes volt nézni, hogy mit kezd a hórihorgas amerikaival. A papírforma persze érvényesült három szettben.

A másik szervakirály Karlovic már kicsit tovább bírta az igen jó formában visszatérő Nadal ellen, hiszen négy szettben harcolhattak a győzelemért, de ismét győzött az esélyesebb.

A harmadik mérkőzés aztán hatalmas meglepetést hozott. A végső győzelemre is esélyesnek tartott Del-Potro ugyanis hosszú, ötszettes küzdelemben kikapott a rendkívül fegyelmezetten és összeszedetten játszó Monacotól. Igaz, az argentinnek nem volt egyszerű meccse az idei Australian Openen, hiszen minden eddigi győzelméért meg kellett küzdenie. Talán ez a fáradtság volt benne és ezért nyerhetett a horvát.

A negyedik meccsen sokáig kétséges volt, hogy az esélyesebb Roddick, vagy a rendkívül motivált Gonzalez lesz a győztes. A chilei a második és harmadik szettben legyőzhetetlennek látszott. Szinte nem is hibázott és üstökösként szórta a nyerű ütéseket. A negyedik szett végén aztán egy vitatható brói döntés után összeomlott és a döntő szettet dupla breakhátrányban fejezte be. Ezzel aztán az amerikai jutott tovább a legjobb nyolc közé.

Rosszul kezdődött a hatodik nap Ausztráliában, mivel az eső csipegett-csöpögött és a szervezők nem voltak nagyon a helyzet magaslatán. Ebből aztán az adódott, hogy késve kezdődtek a meccsek. Végül aztán behúzták a tetőt és minden rendben lett.

A legkönnyebb dolga Verdasconak és Hewittnak volt, mert ellenfeleik Koubek és Baghdatis sérülés miatt a meccs folyamán feladta a küzdelmet, így a spanyol és az ausztrál különösebb izzadás nélkül jutott tovább.

Federer a spanyol Montanest verte röpke három szettben, Davydenko - aki változatlanul megállíthatatlannak tűnik - az argentin Monacot, Djokovic pedig Istomint alázta a harmadik fordulóban.

Almagro szintén relatíve könnyen jutott tovább, így kiharcolta magának a német Haast verő Tsongát ellenfélnek.

Vasárnaptól már a legjobb tizenhat küzdhet egymással.

Ha nem működne, nézhető itt: Livescorehunter

Nagy nap volt a mai, hiszen fogy a mezőny, egyre hosszabbak a meccsek és minden nap sztárokat látunk. Ez jó.

Roddick kezdett Lopez ellen és remek szerváit elővéve négy szettben megverte a spanyolt. Az amerikai győzelmét egy chilei követte. Gonzalez egy hosszúra nyúlt ötszettesben tudta csak megverni az orosz Korolevet, aki ma nagyon jól szerepelt, úgy is mondhatnám villogott a pályán. Nem volt ezzel egyedül, hiszen rajta kívül még két kevéssé sikeres - eddig - versenyző is remekül játszott. Az egyik Del-Potro ellenfele a német Mayer, aki a második szettben 6-0-val hagyta állva az argentint. Nem is tudom láttam-e valaha olyan teniszmeccset, ahol valaki elvesztett egy szettet 6-0-ra és utána mégis győzni tudott.

A másik remekelő Kohlschreiber volt, aki Nadal ellenfeleként majdnem kiharcolta az ötödik szettet, de végül hiába breakelte a spanyolt, mert amaz egyből visszajött a hátrányból és ráadásul megspékelte még egy gémmel, így míg a német egy játékot nyert, addig a spanyol négyet.

Murray menetrendszerűen elverte Serrát, Cilic pedig nem menetrendszerűen Wawrinkát, aki valszeg hosszabb menetelésre számított. Végül de nem utolsósorban a szervakirály Karlovic elverte honfitársát Ljubicicet négy szettben, mert már késő volt és aludni akartak. Jahh és a mókamester Monfils kikapott Isnertől. Ez van.

Holnap jön ismét a tavalyi második és sokan mások. Ha jók lesztek lesz itt a blogon live feed, azaz élőben nézhető majd, sallala:)

Szávay kiesett. Hiába volt az áradozás a minap, végül csak sikerült meccslabdáról kikapnia, ami - valljuk be - nem mindennapi esemény, de hát ez van kérem.

A férfiaknál a "nagyok" közül egyedül Djokovicnak volt kisebb gondja Chiudinellivel csütörtökön, de semmi olyasmi amit ne tudott volna abszolválni, így négy szettel ugyan, de továbbjutott a szerb. A kis Becker egy maratoni meccset vívott a spanyol Almagro ellen, de végül a német maradt alul a küzdelemben, pedig már úgy tűnt, megfordítja a meccs kimenetelét, hiszen felállt 2-0-s szetthátrányból, de végül győzött a tapasztalat. Sebaj, a fiatal németnek lesz még bőven lehetősége apja nyomdokaiba lépni.

Kisebb meglepetésre Ferrer kiesett a mezőnyből, miután nem tudta magát átverekedni Baghdatison, aki két elvesztett szett után foggal-körömmel ragaszkodott minden ponthoz és végül a küzdelme meghozta gyümölcsét, hiszen az utolsó (döntő) szettben 6-1-re verte a spanyolt.

Hewittnak és Federernek nem volt gondja az ellenfelükkel, bár az ausztrálnak tiebreaket is kellett játszania, de mindketten nyertek röpke három szettben, bár - tegyük hozzá - szinte kötelező is volt a győzelem számukra.

A nap záróakkordjaként Verdasco is bejutott a következő fordulóba azzal, hogy megverte a cseppet sem remekelő Sergeyevet. Pénteken aztán jött a buli...